2013. május 13., hétfő

Nyári cél



Nagyobb térképre váltás

2013. április 28., vasárnap

Költözés... És màr megint

Kedves Olvasó, isten hozott a blogomon. Hogy újra jársz-e erre, vagy első alkalommal, azt nem tudom.

Nos, most, hogy a közepesen erőltetett, mérsékelten szellemes köszöntésed megtörtént, íme az új cikk. Immáron lassan két éve, hogy visszatértem kis hazánkba - feltételezvén, hogy olvasóim magyarok -, a ködös Londonból.
LONDON, a varázslatos, a csodálatos, életem legjobb városa, és kedvenc helyem ezen a bolygón. Habár, pontosabban, kedvenc helyeim egyike, azok közül, ahol jártam eddigi életem során.
Tehát (mondatot így soha nem kezdünk!), lassan két éve, hogy hazatértem, s Magyarországon próbálok érvényesülni, s megélni.
Londonból megérkezvén, realizáltam, hogy bankszámlámat, komoly csapás érte, és, feltettem a teljesen jogos kérdést:
"Most mi a halál ..... lesz?"
Választ, akármennyire is szerettem volna, az a gonosz kis belső hang, aki felvetette a kérdést, nem adott. Így aktív álláskeresők sorába keveredtem, s tapasztaltam, amit addig csak vicces elemnek tartottam, különböző amerikai filmekben (The Secret of my suce$$).
Sajnos, rá kellett döbbenem, hogy az érvényesülésének itthon (valjuk be, ez máshol is igaz) az egyik legjobb ugró deszkákja a rokoni kapcsolat. Ezzel nem rendelkeztem, de baráti kapcsolattal igen, így a megérkezésemet követő nyarat (2011.06.01-2011.09.10) Miskolc mellett, Hejőpapin töltöttem egy családi barátunk bányájában, mint rendszergazda (5 gép volt össze - vissza) és az egyik mérlegház, gondos munkása. A munkaidő 04h00 - 16h00 között tartott, a lakóhely finoman szólva is tré volt, a szórakozási lehetőségek meg a nullához konvergaltak. Egy szó, mint száz, nem ez volt az állom meló, bár ha maradtam volna, gondolom feltörtem volna, mint a talajvíz, de mindig is magamtól akartam érvényesülni.
Tehát, kaptam egy lehetőséget Budapesten egy cégnél (igaz, ide is be ajánlottak, de rengeteget kellett bizonyítja nöm, hogy benn maradjak) s fel költöztem Budapestre, pontosabban Patyra, kesztanyamhoz, hogy itt segítsek neki, kereszt apukám halálát követően. Itt éltem másfél evet, de a cég új székházba költözött, es a bejárás napi 4-5óramat vette el, ezért költözöm. :)
Kíváncsian várom, az első, Budapesti saját alberletemmel a tapasztalatokat s kalandokat, mert lesz.... Rengeteg lesz.
Most zárom soraim, a helyesírási hibákért elnézést, de iPademról írtam, s itt előfordul.

2013. április 7., vasárnap

Hello


Kedves Olvasó! Rég ragadtam már pennát, hogy beszámolják dolgos hétköznapjaimról, de egy négyórás Pécs - Budapest vonatút a legjobb alkalmak egyike arra, hogy papírra vessek nehány szót s gondolatot. A helyzet Keleten változatlan, igaz a cég új főhadiszállással gazdagodott, a munka csak több s nehezebb lett, de szeretek itt dolgozni. :) Lassan vár rám a költözés csodás korszaka, mert úgy döntöttem a belvárosba helyezem a székhelyem. Most legyen elég ennyi, hamarosan újabb bejegyzés :) Üdv.: Bart