2014. december 6., szombat

Aggodalom kezelés - A siker lélektana

Az aggódás hosszan tartó félelem, amit a bizonytalanság okoz. Az aggódás a bizonytalanság okozta hosszan tartó félelem. Hogy mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ha meghozunk egy döntést, elűzzük az aggódást. Néhány éve folyt egy felmérés, amelyben sok ezer nőt és férfit megkérdeztek arról, mi miatt aggódtak ebben az időszakban. Ezeket összegyűjtve megtudták, mi miatt aggódnak az emberek. Az aggodalmak 40 %-a olyasmi volt, ami soha nem történt meg. Ezek az emberek később belátták, hogy olyasmi miatt aggódtak, ami nem következett be. Féltek, hogy elkésnek, vagy hogy elvesztik állásukat, vagy hogy rosszul alakul egy randevú vagy egy kapcsolat. Az aggodalmak következő 30 %-a múltbéli dolgokra vonatkozott. Amiken már úgysem lehet változtatni. További 12 % az egészségre vonatkozott. A legtöbb esetben persze indokolatlanul. Azt hitték, van valami komoly bajuk vagy betegségük, ami aztán nem bizonyult igaznak. Az emberek aggodalmainak 10 %-át apróságok tették ki. Pl. lesz-e elég aprója a parkolóórába, vagy hogy a… a szerelme felhívja-e. Szóval hatalmas aggodalmak. Az aggodalmaknak csak 8 %-a volt igazán lényeges dologra vonatkozó. És ennek a 8 %-nak a felét, vagyis 4 %-ot általuk befolyásolhatatlan dolgok okozták. Azon aggódtak, hogy vajon a vörös Kína lerohanja-e Észak-Vietnámot. És ehhez hasonlókon, amivel kapcsolatban az emberek úgysem tehetnek semmit. Végeredményben a felmérés kimutatta, hogy legalább 96 %-a mindannak, ami miatt az emberek aggódnak, az jelentéktelen, sose következik be. Nem érdemes aggódni miatta.
Honnan ered az aggódás? Az aggódás az aggódó mentalitásból ered. Ha olyan családban nőttünk fel, amelyben a szülők folyton aggódnak valami miatt, mi is aggodalmaskodók leszünk. Ez egy feltételes reflex. Látjuk, hogy aggódnak, olyanok akarunk lenni, mint ők, mert ők a legfontosabb emberek az életünkben, így hát mi is aggódunk. Láttam olyan 4-5 éves gyerekeket, akik igazi aggodalmaskodók. Összeülnek a többiekkel, és aggódnak, még akkor is, ha nincs miért. Mert a fantáziált tapasztalatok valódinak tűnnek.
Az a feladatunk, hogy elűzzük az aggódást. Szeretnék 2-3 ötletet adni, amit használhatnak.
Az 1., amely mind közt a legnépszerűbb, a következő: Ma csak a mának élj! Ma csak a mának élj! Ne aggódj amiatt, mi lesz holnap! Ne aggódj amiatt, mi lesz 1 év múlva vagy 6 hónap múlva! Tégy meg mindent, amit tehetsz ezen a napon! Teddy Roosevelt azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy: „Tedd, amit tudsz, ott, ahol vagy, azzal, amid van, és a többivel ne törődj!” Tedd, amit tudsz, ott, ahol vagy, azzal, amid van, és a többivel ne törődj! Ma csak a mának élj! Azon aggódj, hogy túljuss a mai napon! Ma csak a mával törődj! Ahogy a Biblia mondja: „Hagyjuk a holnapot magának, hiszen elegendő gondot okoz a mai nap!”
Egy másik módja az aggódás leszerelésének, és én magam tömérdek kihívással néztem szembe a pályafutásom során: Csak a tényekre figyeljünk! Ez nagyon fontos. Csak a tényekre figyeljünk! Nem a látszólagos tényekre, nem az elképzelt tényekre, nem azokra, amelyek nyilvánvalónak tűnnek, hanem csak a valódi tényekre. Áldozzunk időt a helyzet vizsgálatára, és találjuk meg az ügyben a valódi tényeket! Rájöttem, hogy a legtöbb aggodalom nyomban elpárolog, amint elég tényre teszünk szert. Ha azt halljuk, hogy valaki tett valamit vagy nem tett meg valamit, üzleti kapcsolataink változásáról vagy magánéletünk változásáról hallunk, derítsük ki, hívjuk fel az illető! Szerezzük be a megfelelő és pontos információt, hogy választ kapjunk, és azt tapasztaljuk, hogy a tények megszüntetik az aggódást. A legtöbb aggodalmaskodó ember sokkal szívesebben aggódik, mintsem időt áldozna rá. Megkérdezné: „Mi is történik valójában?” Kérdezzünk rá, tanulmányozzuk, olvassuk el a szükséges anyagokat, nézzük a tényeket! A legfontosabb követelmény az üzleti siker érdekében – de általában is, az élet bármely területén – az, hogy szerezzük be a szükséges tényeket, hogy válaszaink pontosak legyenek!
A 3. módszer az, amit én aggodalomrombolásnak nevezek. Az aggodalomrombolás kifejezés az egyik hallgatónktól származik. Azt mondta, ez az érzés szó szerint megmentette az üzletét és a szellemi épségét. Az összes technika közül a legegyszerűbb. Olyan, mint egy dinamit. 4 lépésből áll.
Tehát az 1. lépés: Ha valami nem hagy nyugodni bennünket, határozzuk meg világosan, írásban! Határozzuk meg világosan, írásban! Üljünk le, szánjunk rá időt, és írjuk le! Írjuk le pontosan, mi az, ami miatt aggódunk. Üljünk le, és írjuk le: ez az, ami miatt aggódom! És írjuk le pontosan a helyzetet, úgy, ahogyan látjuk! Az orvostudomány azt állítja, hogy a pontos diagnózis 50 %-a a gyógyulásnak. A pontos diagnózis az írásbeli meghatározás, a gyógyulás 50 %-a. Nagyon fontos, hogy ha néha úgy érezzük, hogy a problémánk túlságosan összetett, egyszerre több problémánk van, ez az, amit úgy nevezünk, hogy csokorhelyzet. 2-3-4 problémánk van egyszerre. Ha írásban világosan meghatározzuk, ki tudjuk írni magunkból. 1, 2, 3, 4. Mert előfordul, hogy sok apróbb probléma egyszerre, együtt aggaszt bennünket, és néha elég megszüntetnünk az egyiket, és a többi magától elpárolog. Olyan is van, hogy az egyik, a problémacsokor egyike a lényeges, és a többi lényegtelen. Tehát határozzuk meg írásban!
A 2.: ha már világosan meghatároztuk, és ez a kulcs, határozzuk meg a lehető legrosszabb végeredményt! Határozzuk meg a lehető legrosszabb végeredményt! Kérdezzük meg magunktól: „Mi a lehetséges legrosszabb dolog, ami a helyzet eredményeként történhet? Mi történne, ha a legrosszabb bekövetkezne?” Határozzuk meg a lehető legrosszabb eredményt! Ekkor érdekes dolog történik. Rájövünk, hogy aggódásunkban aggodalmunkat vagy szorongásunkat nem az esemény okozza. Nem az esemény aggaszt minket. Ami bennünket aggaszt, az egy esemény előérzete. És a pszichológiailag kifejtett ellenállás, vágyakozás, remény, ima, hogy ne történjen meg. Ha pszichológiailag meghatározzuk a lehető legrosszabb eredményt, mégpedig írásban, és azt mondjuk, hogy a lehető legrosszabb, ami történhet, az az…, és konkretizáljuk, és leírjuk egy papírra, azt tapasztaljuk, hogy az aggódás eltűnik.  Olyan, mintha elpárologna,  amint leírtuk a lehető legrosszabb eredményt.  A stressz abból adódik, hogy nem akarunk szembesülni azzal, ami megtörténhet. Erről később még beszélni fogunk. Ez a tagadás pszichológiai jelensége. Megtagadjuk, nem ismerjük el. Pl. van egy beruházásunk. Ami egyre kilátástalanabbá válik. Meg kell mondanunk, mi a legrosszabb, ami a beruházással történhet. A legrosszabb az, hogy rajtavesztünk. Ha kimondjuk, hogy rajtaveszthetünk, hirtelen megszűnik az aggodalmunk, mert tudjuk, hogy megeshet.
A 3. lépés, de hadd térjek vissza az előzőre, a kapcsolatainkat illetően: előfordul, hogy egy kapcsolatunk boldogtalan, és azt kérdezzük: „Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?” A legrosszabb, ami megeshet, az, hogy elveszítjük a kapcsolatot. Megszűnik a kapcsolat. Fel kell tennünk a kérdést: „Belepusztulunk ebbe?” „Belepusztulunk a beruházás elvesztésébe? Vagy a munkahely elvesztésébe? Vagy a kapcsolat elvesztésébe?” A válasz természetesen: „Nem.” Minden veszteségből fel tudunk épülni.
A 3. lépés, apropó, sok ember van, aki sejti, hogy rákos betegségben szenved, de nem fordul orvoshoz, mert nem akarja tudni. A stressz, amit a nem tudás bizonytalansága okoz, valójában súlyosbítja a betegség lefolyását, és végül, amikor már el kell mennie az orvoshoz, akkor már nem lehet megmenteni. A stressz, amit a szembesüléstől való félelem okoz, távol tartja őket az orvostól, és így a még lehetséges gyógyulástól is.
A 3.: határozzuk el, hogy elfogadjuk a legrosszabbat, ha meg kell történnie! Határozzuk el a legrosszabb elfogadását, ha meg kell történnie! Ez nem passzív, és nem végzetszerű. Mondjuk azt: „Ha semmit nem tehetek, és ennek meg kell történnie, el fogom fogadni.” Van egy mondás, ami így szól: „Ami nem gyógyítható, azt el kell viselni.” Ami nem gyógyítható, azt el kell viselni. Mondjuk ezt: „Jó, ha ez történik, elfogadom, és eszerint cselekszem. Nem fogom hagyni, hogy megtörjön. Nem pusztulok bele.”
A 4. lépés: tegyünk meg mindent, hogy a legrosszabbat elkerüljük! Azonnal tegyünk lépéseket a legrosszabbnál jobb eredményért! Mit jelent ez? Ez azt jelenti, elfogadjuk, hogy megtörténhet. És eldöntöttük, hogy eszerint cselekszünk, ha bekövetkezik. De megteszünk mindent, ami tőlünk telik, hogy biztosítsuk: a legrosszabb ne történjen meg! Az üzleti életben ezt minimax magbánás analízisnek nevezik. Minimalizáljuk a maximális megbánást. Más szóval: azt kérdezzük: „Mi a legrosszabb, ami történhet, és hogyan csökkenthetem a maximális megbánást?” A minimax technika egy szenzációs technika, mivel kitisztítja a fejünket. Az egyik legjobb módszer a következő. Tényleg ügyes módszer. Vegyünk egy papírlapot! Hosszában egy vonal, keresztben pedig egy másik. És töltsük ki az oldalt! Erre az oldalra írjuk fel: LRE, elnézést, ide azt írjuk: definíció! Világos meghatározása annak, ami aggaszt bennünket. Erre az oldalra írjuk fel az LRE-t, lehető legrosszabb eredmény. Aztán írjuk ide az 1.-t! Emiatt aggódom: pontosan meghatározom. Aztán ide azt, hogy mi a lehető legrosszabb eredménye. 2-es: emiatt aggódom, 2-es: lehető legrosszabb eredmény stb. Minden alkalommal, amikor ezt elvégzik, a probléma elpárolog. És a legtöbb, persze, nem mind, a legtöbb stressz vagy feszültség megszűnik, fejünk kitisztul, és tiszta fejjel hatékonyabb a gondolkodás.
Nos, az utolsó pont az aggódással és a negatív érzelmekkel kapcsolatos kérdéskörben az, hogy mi az ellenszer. Mi az aggódás ellenszere? Na, mit gondolnak? Egyszerűen ez: a határozott cselekvés. Az aggódás egyetlen valódi ellenszere a határozott cselekvés. Mindaz, ami hozzásegít ahhoz a ponthoz, ahol határozottan cselekedhetünk, vagy Shakespeare szavával élve: „Fegyverkezz fel a bajok árjával szemben, és ezzel állítsd meg!” Minden, ami hozzásegít minket a határozott cselekvéshez, megszünteti az aggodalmat. Miért? Azért, amit helyettesítési törvénynek nevezünk. Nem foglalkozhatunk egy problémával vagy helyzettel, ha közben határozottan cselekszünk a megoldás érdekében. Aggódás és megoldás egyszerre nem lehetséges. Az aggódás majdnem mindig akkor lép fel, amikor túl sok időnk van rá. Az aggódás a negatív célkitűzés egyik formája. Emlékeznek a koncentráció törvényére? Mindaz, amire gondolunk, megnő. Minden alkalommal, amikor aggódunk, voltaképpen mit csinálunk? Azt tapasztaljuk, hogy gondolkozunk, beszélünk, töprengünk, fantáziálunk éppen arról, amit nem akarunk. Az elvárás törvénye azt mondja, hogy amit elvárunk, az megvalósul. „Az, amitől nagyon féltem, megvalósult” – ahogy Jób könyvében áll. A vonzás törvénye szerint az uralkodó gondolatainkkal összhangban lévő embereket és körülményeket vonzzuk az életünkbe. A következő okból kifolyólag beszélünk annyit az aggodalomról. Vannak emberek, akik soha nem aggódnak semmiért. Ez a módszer egyébként – a lehető legrosszabb eredmény meghatározásának a módszere, az aggodalomrombolás – szenzációs módszer a döntéshozatalban is. Ha belekerülünk egy szituációba, és így vagy úgy döntenünk kell felőle, az első kérdés a helyzet felmérése után: „Mi a legrosszabb, ami megtörténhet?” Emlékszem a nagy Paul Getire, aki a világ egyik leggazdagabb embere volt. Azt mondta, hogy ezt a módszert, a lehető legrosszabb lehetőség meghatározását ő mint döntéshozatali módszert alkalmazta minden egyes üzletének lebonyolításában. Mielőtt bármiben döntött volna, megnézte, mi a legrosszabb, ami megtörténhet, és biztosította, hogy az ne történjen meg. Határozzák el most azonnal, hogy kiirtják az aggodalmaskodást! A fantáziált tapasztalatokat, amelyek valódinak tűnnek. Hogy megtörténhetőnek fogadják el a lehető legrosszabb eredményt, és azonnal kezdjék el megtenni mindazt, ami Önöktől telik, hogy határozottan cselekedhessenek! Az aggódást okozó szituációk kiiktatására. Ez a módja annak, hogy végleg kiküszöböljük – legrosszabbként – negatív érzelmeinket.
Az ember magával hordozza sikerét vagy kudarcát, amely nem a külső körülmények függvénye.” Ralf Vald Train


2014. szeptember 27., szombat

Brian Tracy - Út a sikerhez "Akár azt hiszed, képes vagy rá, akár azt, hogy nem, igazad lesz." (Henry Ford)

A hét lelki törvény
Ebben a cikkben a hét lelki törvényt fogom bemutatni Brain Tracy Phoenix szemináriuma alapján. Alapja az önismeret, melynek kezdete annak a ténynek az elfogadása, hogy te egy kivételes lény vagy. Másik legfontosabb dolog az önismereten belül, hogy elfogadjuk magunkat hibáinkkal együtt, elfogadjunk magunkat olyannak amilyenek vagyunk. Az első dolog, amivel kezdenünk kell a legfontosabb elem, a siker lélektana. Ennek az alapja, hogy én, te és minden ember egy lelki lény, egyetlen dolog, ami megkülönböztet minket, az értelem. Az értelmünk tesz minket különlegessé. Elmondható azonban hogy a mai cikk témája, a lelki törvények állandóan fent állnak. Következőkben be is mutatom ezeket a törvényeket:
  1. Irányítás, kontroll:Első pontunk lényege a következő: olyan mértékben érezzük jól magunkat, amennyire tudjuk, hogy az életünk a saját irányításunk alatt van. Fel kell tennünk a kérdést, életünk melyik szférája a legjobb? E kérés megválaszolása után rájövünk, hogy az, amelyiket legnagyobb mértékben irányítani tudjuk.
    Ezt a pontot is két részre lehet osztani:

        A, belső kontroll : e pont alapelve, mégpedig az hogy életünket mi irányítjuk

        B, külső kontroll : rajtunk kívülálló dolgok irányítanak

    Elmondható hogy azok az emberek, akik erős belső kontrollal rendelkeznek, sokkal sikeresebbek, önállóbbak és boldogabbak.Fontos még elmondani, hogy a belső irányítás a gondolatainkkal kezdődik, melyek meghatározzák érzéseinket, gondolatank, cselekvéseinket is.A siker kulcsa pedig nem más, mint az hogy érezzük mi kormányozzuk életünket az által hogy uraljunk gondolatainkat


  1. VéletlenE pontot meglátva sokan gondolhatjuk, hogy tudjuk mi ez, de ez a pont más szemszögből világítja meg a „problémát”. Alapelve, ha rosszul tervezünk bukást tervezünk, mely kudarchoz vezet. Tehát elmondható hogy ez a pont igen is rajtunk múlik, ha pozitívan tervezünk, élünk akkor ez hatással lesz az életünkre is és boldogabb, jobb életünk lesz.
  2. Ok-okozatEz a pont kimondja, hogy az életben minden okozatnak megvan az oka, minden okkal történik. A siker sem véletlen és a kudarc sem. Sokan ezt a pontot a világegyetem alaptörvényének tarják. E pont végén elmondható, hogy a gondolataink az okok körülményeink okozatok, ha ezt elfogadjuk és e szerint élünk, életünk sikeresebb, boldogabb lesz. E pontot egy ide tartózó közmondással zárnám.

                                          „Ki mint vet, úgy arat”
  3. A hit törvényeE törvény kimondja, hogy bármi, amiben hiszünk, mégpedig érzéssel, valósággá válik.Alapelve ennek a pontnak az, hogy ha nem látjuk meg  a siker lehetőségét, ha nem hiszünk benne, nem is fogjuk eléri. Elmondható hogy minden embernek vannak önkorlátozó meggyőződései, azonban ezek valójában nem léteznek, csupán a tudatunkban van jelen. Első lépés azzal kezdődik, hogy megkérdőjelezzük korlátainkat, és legyőzzük őket.
  4. ElvárásElsőként ezt a pontot egy meghökkentő igazsággal kezdenem, amit várunk az meg is szerezzük. Elmondható ezen felül, hogy elvárásaink hatással vannak más emberekre is. Bármit is várunk el, ha bízunk benne, akkor biztosítva van siker. Sikeresebb embereinknek egy alapelve van, hiszik, hogy jó fog velük történni és ez viszi őket előre. Ha bizakodással várunk, biztosítva van a siker.

        A, Elvárások első csoportja ami a legnagyobb hatással van ránk: szüleink: Egy furcsának tűnő ténnyel kezdeném, felnőttként is öntudatlanul is a szüleink elvárásai szerint élünk.

        B, Főnökünk elvárásai: Elmondható hogy azok azoknak az embereknek, akiknek a főnökeiknek nagy követelményük van, azoknál nagy lesz az teljesítmény is. Azoknak, kiknek nincs nagy követelményük, náluk egy negatív beállitottság figyelhető meg és ez által nem lesz magas elvárás, és így a siker is jóval kevésbé elérhető.

        C, Saját elvárás másokkal szemben: Jelentős hatással vannak ránk azok a személyek kiket szeretünk, tisztelünk. Alapszabály hogy másoktól mindig jót várj. Ez a siker elengedhetetlen „kelléke”

        D, Önmagunk: Legfontosabb elem ezen a ponton, hogy pozitív elvárásokat építsünk fel magukkal szemben, mindig várjuk a legjobbat. Erre van egy csodálatos gyakorlat is: Mondjuk el este, hogy csodálatos dolog fog velem történni holnap, majd ezt ismételjük meg reggel, este, és amikor csak van időnk. Ez a gyakorlat hihetetlenül egyszerű és hasznos is. A nap végére fel sem tudjuk majd eleveníteni majd mennyi pozitív dolog történt velünk.
  5. VonzásElsőként elmondható hogy minden ember egy élő mágnes, amely magához vonzza azokat az embereket, akik összhangba vannak uralkodó gondolatikkal. Sokan ezt a pontot az emberi lét legfontosabb törvényének tarják. Fontos még arra figyelnünk, hogy mindig arra gondoljunk, amire akarunk és vágyunk.
  6. Megfelelés törvényeAzt állítja, hogy amilyen belül vagy, olyan vagy kívül. Elmondható hogy külső világunk egy tükör, amely tükrözi, ami belső világunkban történik. Egy nagyon fontos dolgot be kell tartanunk, ha változtatni akarunk külső világunkon. Először belső világunkon kell változtatni és ez meghozza majd a külső változást is. Az emberek nagy része abba a nagy hibába esik, hogy a külső világot próbálják megváltoztatni, mikor belső világuk zűrös.
Összegzésként elmondható hogy ezeket a pontokat betartva életünkbe egy markáns változás fog beállni, sokkal boldogabbak kiegyensúlyozottabbak, sikeresebbek leszünk. Itt a végén két záró gondolatot szeretnék még veled megosztani. Az első gondolat a következő: változtasd meg gondolataidat és megváltoztatod életedet. A következő gondolatot a cikk legvégén osztom meg veled. Remélem tetszett a cikk, sok sikert kívánok, és fejlődést!


„Azzá leszel amire gondolsz”

A teljesítmény lélektana
briantracypic.gif
Ebben a cikkben a teljesítmény lélektanáról lesz szó. Elgondolkoztál már azon, hogy más ember miért él jobb életet? Miért sikeresebb? Miért egészségesebb? Elsősorban elmondható hogy annyi információ áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban, mint eddig még soha, elmondható hogy a siker minden egyes ember életében magától értetődő, gyorsán és könnyedén elérhető, ha két dolgot figyelembe veszünk:
  • olyan döntéseket kell hoznunk mely eddigi döntéseinket felülmúlja, túlszárnyalja
  • tanuljuk meg hogyan


Következőkben megmutatom a hogyant. Alapvetően elmondható, hogy ha meg szeretnénk tudni siker titkát, félre kell tenni az eddigi előítéleteinket. Elsőként tisztázzuk, hogy mit jelent maga a siker: minden emberben jelen van a sikerösztön mely belső késztetés a sikerre, ösztönöz, hogy többet, és többet és többet tegyünk, érjünk el. Kérdés, miért csak kevés ember ér el sikereket? Nézzük meg mi mindenből áll össze a sikerösztön. Elmondható hogy alapvetően 7 alkotóelemből áll.
  1. Siker kiindulópontja: lelki nyugalomA siker első és elengedhetetlen alkotóeleme a lelki nyugalom, a békés kiegyensúlyozott élet a szabadság érzése mely minden félelemtől és egyéb negatív visszahatásoktól mentes.
  2. Egészség, energiaA második alkotóelem az egészség és energia. Kezdjük is az egészséggel. Minden embernek szüksége van az egészségre, és a betegségmentes életre. Másik része az energia, elmondható hogy az energiának nagy része van az életünkben: ez adja az életerőt. Bebizonyították, hogy aki az első pontban elmondottak szerint lelkileg kiegyensúlyozottan él, az kevésbe betegszik meg, egészségesebb élete lesz.
  3. Érzelmi kapcsolatAlapja a hosszú távú kapcsolatok, átadni magunkat más embernek. Tudni, milyen szeretni és szeretve lenni. Alapvetően az ember vágyik a szeretetre. Bizonyított tény, hogy aki érzelmileg stabil, az az egészségében is meglátszik és kevésbé lesz beteg. És hogy hogyan is lehet megítélni a kapcsolatot? Egy egészen egyszerű módszerrel. Tegyünk fel magunknak egy kérdést: mennyit nevetünk a párunkkal? Bizonyított tény, hogy amelyik pár többet nevet, az boldogabb és jobb kapcsolatban él, és ez így van fordítva is.
  4. Anyagi függetlenségAz emberek nagy százalékát foglalkoztatja ez a kérdés. Alapvetően azt kell látnunk, hogy az emberi élethez szükségünk, van pénzre, és ezt nem lehet kikerülni. El kell jutnunk viszont arra a szintre, hogy elménket más dolgokra fordítsuk. De hogy mit is jelent az anyagi függetlenség? Csupán annyit hogy elegendő pénzzel rendelkezünk ahhoz, hogy ne kelljen emiatt aggódnunk.
  5. Méltó célok és ideálokHa kimondjuk, hogy ideálok legtöbben elsőre az értékekre gondolnak, tudjuk, hogy az értékek az ember belsejében vannak, ezek határozzák meg mindazt, ami velünk történik, értelmet adnak életünknek, és célt. Tudnunk kell miért élünk. Tudnunk kell miért kelünk fel reggel. Végül elmondható egy elszomorító tény is az emberek 80%-nak nincs értékük, nincs irányuk. Mi ebben segítünk, hogy legyen!
  6. Önismeret, önmegértésLegtöbben úgy érezzük, tisztában vagyunk ezzel a ponttal, vagy mégsem? Alapvetően az önismeret azt jelenti, hogy ismerjük önmagunkat, mit és miért teszünk, van önbecsülésünk, elfogadjuk magunkat olyannak amilyenek vagyunk - talán ez az utolsó gondolat a legfontosabb, elfogadni magunkat olyannak amilyenek vagyunk - ez lehet életünk alapja is.
  7. Önmegvalósítás
    Ez pusztán az az érzés, hogy bármivé válhatsz, amire képes vagy, amiért küzdeni tudsz, és akarsz. Ennek a kiteljesedése sok energiát is hoz létre. Végül ismét egy elszomorító tény hogy a mai emberek nagy része nagyon kevés dolgot ér el.
Összegezve:
Siker kulcsa elsősorban az M=megértés, másodsorban az E=erőfeszítés.

M x E = eredmény

Végül meg szeretném köszönni, hogy elolvastad a cikket, remélem tudtam segíteni a fejlődésben. E sorok után egy idézettel zárnám a cikket és sok sikert kívánok a következőkben!

„Amiben az emberi elme hinni tud azt meg is tudja valósítani”
                                                                  Napoleon Hill



Tudatalatti erőforrások


Kisebb szünet után ismét jelentkezem Brian Tracy Főnix Szemináriumának következő szekciójával. Mai nap a tudatalatti erőforrásainkról lesz szó. Lehetőségeink teljes körű kiaknázása érdekében fontos megértük mi a különbség a tudat és a tudatalatti között. A tudatalattit gyakran szokás létünk erőforrásának is nevezni, azonban mi is e kettőnek a kapcsolata? Elmondható hogy a tudatnak és a tudatalattinknak különböző feladatuk van, mégis tökéletesen együttműködnek. Hogy megértsük, fontos elmondani, hogy a tudatunk énünk 10%-ért felel, míg tudatalattink ily módon énünk 90%-ért felel.
Tudatos én: Tudat: Specifikus feladatai vannak, objektívan szemléli a világot, ha úgy tetszik racionális, „földhözragadt”. Fontos megemlítenünk, hogy a tudatnak négy fő funkcióját különböztethetjük meg:
a,  Beérkező információ azonosítása: Mint ahogy már nevéből is adódik gondolatainkat, külső eseményeket, információkat azonosít.
b, Összehasonlítás: Gyors pillantást vetünk tudatalattinkra és ellenőrizzük korábbi tapasztalatainkat, történt e már velünk hasonló szituáció, ezután következik a visszajelzés. Itt elmondható, hogy a tudatalattink tudatunknál 30000-szer gyorsabb, így ha pusztán tudatunkra lennénk utalva rengeteg időbe telne az információ elemzése.
c,  Elemzés: Elemzi, értékeli a megtörtént helyzetet, szituációt.
d,  Döntés: Elemzést követően eldönti a választ. A válasz minden esetbe két választás közé eshet igen/nem, ha úgy tetszik, kettes számrendszerben gondolkodunk.
Hogy könnyebben megértsük a tudat négy fő funkcióját, egy egyszerű példát hoznék fel a mindennapokból:
Egy hétköznapi példával szemléltetném is ezt a folyamatot. Tehát a szituáció a következő: Átmegyünk az utcán, meghalljuk, egy autó bugását (Esetünkben ez jelenti a beérkező információ azonosítását). Az autó bugására azonnal odanézünk, és a zajt az autóhoz kapcsoljuk. Ekkor jön a következő pont: összehasonlítjuk az autót az általunk látott összes eddigi mozgó autóval. Ez a következőképpen történik: egy gyors pillantás vetünk tudatalattinkra, és ellenőrizzük minden mozgó autóval történő korábbi tapasztalatainkat. E folyamat után szinte azonnal megkapjuk a visszajelzést. Ez után felmérjük a helyzetet, hogy az az autó bizony pár másodperc múlva ott lesz, ahol állunk, ezt nevezzük elemzésnek. Ekkor tevődik fel a kérdés: lelépjünk a járdáról, avagy nem? A válasz természetesen a nem, ez jelenti a döntést.
bal agyfélteke meg persze a jobb.jpg
Tudatalattink: Itt fontos megemlítenünk, míg a tudatos én, a tudat, érzelmektől,érzelmi állapotunktól független, ezzel szemben itt épp ellenkezőleg: érzelemtől függő érzelem mozgósítja azt. Tudatalattink fő tulajdonsága, hogy tárolja és előhozza az információkat, melynek önálló gondolata nincs. Az a szubjektív én, amely egyszerűen engedelmeskedik amint a tudat parancsot ad neki.
Tudatalattinkban található az énkép, amely tartalmazza az összes olyan információt, amely számunkra fontos, az összes korábbi tapasztalatunkat és az ezekre adott választ. Tehát ha egy új helyzet hasonlít egy régebbire, akkor tudatalattink feladata, hogy viselkedésünket korábbi viselkedésünkkel összhangban tartsa.

Itt érdemes megemlítenünk a három lelki törvényt, melyek fontosságáról már esett is szó:
a,  Tudatalatti tevékenység törvénye:Ez a törvény kimondja, hogy  bármit ültetünk el a tudatalattinkba, az azon munkálkodik, hogy minél hamarabb arealistásunkba hozza azt. Fontos még megemlítenünk, hogy minden szavunkat és tettünket hasonlítja az énképünkhöz.
b,  Koncentráció törvénye: E második törvény kimondja, hogy minden, aminsokat gondolkodunk, az növekszik, belenő a valóságunkba. Itt fontos még említenünk, leszögeznünk, hogy a célokra koncentráljunk, ne az akadályokra. Ez visz minket előrébb a siker irányába.
c,  Helyettesítés törvénye: Ez a pont azon a tényen alapul, hogy a tudategyszerre egy gondolattal képes foglalkozni. Így ha úgy tetszik „kiüthetjük”rossz, negatív gondolatunkat tudatunkból és helyére egy jót helyezhetünk.  Fontos figyelnünk, hogy arra gondoljunk, amit akarunk, és ne pedig arra, amit nem, ezáltal félelmeinket, negatív gondolatainkat csökkenthetjük.
E cikk végéhez közeledve fontos elmondani, hogy a siker akkor kezdődik, ha tervszerűen és szisztematikusan kezdjük irányítani tudatunkat elfoglaló gondolatainkat. E cikkhez is tartozik egy nagyon egyszerű ám annál hatásosabb gyakorlat is. Nincs más dolgunk, mint hogy kimondjuk: szeretem magam!Kimondjuk egyszer, kimondjuk kétszer és akár kimondjuk százszor is, ezzel egyre mélyebbre visszük tudatunkba ezt a pozitív szemléletet, ezáltal a kudarcot "kiprogramozhatjuk" elménkből.
Köszönöm szépen, hogy végig olvastad a cikket, remélem tudtam segíteni neked a fejlődésben, azonban egy biztos, ha alkalmazod ezeket a szemléleteket a siker biztosítottMinden rajtad áll! Végül szokásomnak eleget téve ismét egy idézettel zárnám a cikket. További sok sikert kívánok a fejlődésben!

„Életünk nagy mértékben attól függ, hogy mi magunk milyenné tesszük”
Samuel Smiles


20:56

Írta: Brian Tracy

Brian Tracy - Képességeink kibontakoztatása

Brian Tracy : Phoenix szeminárium
Képességeink kibontakoztatásabrian-tracy.jpg
Ebben a cikkben a képességeink kibontakoztatásáról lesz szó. Elgondolkoztál már azon, ha szellemi képességeinkről esik szó, akkor mi az oka, hogy hatalmas különbségekvannak teljesítmények és eredmények terén egyes emberek között? Ezt egy egyszerű példával szemléltetni is lehet, ha te keresel havi 100.000ft-ot és a főnököd havi 500.000ft-ot, akkor ő vajon 5x jobb? Ez lehetetlen! Kutatások bizonyítják, hogy ez nem lehetséges. Egy felmérésben 1.000 ember közül az első ember íq-ja csak 2,5x volt az utolsó helyen végzett ember iq-jához képest.
Itt el is mondható egy nagyon egyszerű szabály:
(VT +SZT) X B
Ebben a képletben az VT jelzés nem jelent mást, mint a velünk született tulajdonságokat, amiken nem változtathatunk. A következő jelölés az SZT mely aszerezett tulajdonságokat jelöli, tudás, bölcsesség, műveltség, amit életünk során szerezünk/szereztünk. A képlet végén található jelölés pedig nem más, mint a B, vagyis a beállítottság mely egyéni szellemi képességünket jelöli.

A velünk született tulajdonságok születésünktől meghatározottak. Ugyanakkor a szerzett tulajdonságokat megváltozathatjuk, ez olykor hosszú, máskor rövid időt vesz igénybe. Azonban a beállítottság pillanatok alatt változtatható. Elmondható, hogy sikerünket beállítottságunk határozza meg, a pozitív beállítottságú emberek, pozitív megközelítéssel állnak hozzá a dolgokhoz, ez által sokkal nagyobb a sikervalószínűsége. A beállítottság fejlesztésére egy hihetetlenül egyszerű, még is nagyon jó gyakorlat van, mégpedig annyi a dolgunk, hogy elmondjuk magunknak, hogy hiszem, hogy valami csodás dolog fog velem történni. Ez a technika már ismerős lehet a blog olvasóinknak és remélem már a módszer hatását is érezték. Életünk egyik legfantasztikusabb dolga, hogy elvárásainkat elő tudjuk állítani. Elmondható, hogy elvárásaink hitünkből és érzelmeinkből erednek.
A hitről már előző cikkben ejtettem pár szót, de most más megközelítésből fogom körüljárni: Alapvetően elmondható hogy minden embernek van hite, mely lelkünk legmélyén található, melyet énképnek nevezünk. Ez a tulajdonság meghatároz minket. Ebben foglaltatik életünk folyamán szerzett összes tapasztalatunk gyűjteménye. Énképünk határozza, meg mit mondunk, mit cselekszünk, érzéseinket, reakciónkat és stb. Ezentúl elmondható, hogy szellemi képességünk és énképünk közvetlen kapcsolatban áll . Énképünk szubjektív: valójában nem a realitáson alapszik, csupán azon az egyszerű elven, hogy bármi, amit elhiszünk, igazzá válik, mert elhiszünk. Továbbá az is elmondható, hogy mindenről van énképünk, felnőtt embereknek sok énképük van, arról hogyan sportolnak, hogyan öltözködnek, hogy teljesítenek stb.. Ha énképünk szintje alá esünk: kreatívabban, jobban cselekszünk, ha pedig felette vagyunk, akkor megnyugszunk és alul teljesítünk énképünkhöz képest.
Az énképet három részre lehet osztani:
a)    Énideál: Ez csupán annyit takar, amivé válni akarunk. Egy kép, egy ideál, amivé szeretnék válni
b)   Reális képünk magunkról: Nevéből is adódik, hogy ez az az állapot, amilyennek látjuk magunkat, egy belső tükörként is felfoghatjuk
c)    Önbecsülés: Hogyan érzünk önmagunk iránt, mennyire szeretjük önmagunkat. Az önbecsülést kritikus pontja annyit jelent, hogy senki mást nem szerethetünk jobban, mint ahogy magunkat szeretjük és mástól se várhatjuk el, hogy úgy, vagy jobban szeressen, mint mi magunkat
E terület fejlesztésére is van egy meglehetősen egyszerű gyakorlat, csupán annyit kell tennünk, mondanunk, hogy: szeretem magam! Elsőre talán kételkedünk benne, de ez egy rettentően hatékony fejlődési mód. És hogy honnan is származik az önbecsülés: kezdésként elmondható hogy az énkép alakítható mikor megszületünk, nincs énképünk, azt, amire mára lettünk meg kellett tanulnunk. Ezen felül elmondható, hogy az újszülött gyermeknek nagy szüksége van a szeretetre. Ebben szüleink nagy hatással vannak ránk, tőlük tanulunk. Az énkép kialakulása az első 3 évben a legjelentősebb, ekkor tanulja meg, hogy ki is ő.
Tudjuk, hogy két tulajdonsággal jönnek világra gyermekek:
a)    Nincs félelmük, félelemérzetük. Meg tudom csinálni alapelv uralkodik bennük.
b)   Ösztönlények, azt tesznek, mondanak, amit akarnak, nincs gátlásuk.
Mikor a gyermek növekszik kétféle tanulási módszer figyelhető meg:
a)    Utánzás: utánozza szüleit vagy csak a domináns szülőjét.
b)   Kényelmetlenből a kényelmesbe, ami örömöt okoz
Kora gyermekkorban tanulják meg a negatív szokásokat, melyek gyökere a destruktív kritika, amit a szülők mondanak, hogy fegyelmezzék gyermeküket. Azonban ez nagyon sokat árt. Ez vezet a negatív szokásmintákhoz:
a)    Gátló negatív szokásminta: Ez abból ered, hogy valamit megtiltunk a gyermeknek, valami újat akar felfedezni, de nem hagyjuk kibontakozni.
b)   Kényszer: ezt úgy tanulja meg a gyermek, amikor a szülő azt mondja, hogy jobban tennéd ha… , ez ahhoz vezet, hogy a szülő szeretetét feltételhez fogja kötni, legalábbis így látja a gyermek.
Ez felnőtt férfiakban átalakul visszautasítástól való félelemé. „ A” típusú viselkedés: kényszer hogy, valakinek megfeleljünk, olyan dolgokat teszünk, amit más akar, nem olyanokat, amit mi akarunk. Ez a félelem megkeseríti életünket, de mivel ezeket tanultuk emiatt megszabadulhatunk tőlük.
Minél jobban szeretjük magukat, annál kevésbé félünk a kudarcuktól és emiatt az önbecsülésünk magasabb lesz, félelmünk eltűnik.
Hogy miként kritizáljunk másokat: Nekünk tájékoztató, konstruktív kritikát kell adnunk, megmondjuk, hogy mit tehetnek, hogy jobbak legyenek. Fontos elmondani, hogy akit kritizálunk, annak csökken az önbecsülése és a teljesítőképessége és ez túlérzékenységhez vezethet. Az ilyen emberek nem bírják senkitől a kritikát. Mutatok négy módszert, hogy is kezelhetjük az ilyen embereket:
a)    Dicsérettel kezdjük beszédünket
b)   Óvjuk önbecsülését
c)    Teljesítményről beszéljük ne a személyről
d)   Koncentráljunk a jövőre, ne a múltat firtassuk
Összegzésként elmondható hogy a siker kulcsa a pozitív szellemi beállítottság, pozitív elvárás, mely az énképen alapul. Magja az önbecsülés, hogy mennyire szeretjük magunkat. Tehát a siker titka az önbecsülés fejlesztése. Végül megköszönném, hogy elolvastad a cikket, remélem tetszett és sok fejlődést kívánok! Már megszokhattátok, hogy egy idézettel zárom a cikket, ez most sem lesz másképpen.
„Legyőzni önmagunkat, ez az egyetlen valóságos és az egyetlen tökéletes győzelem.”
Charles Péguy

Hasznos Linkek: